– avagy tudja-e a gyermek hogy hol a határ?
A szülői engedékenység többet tud ártani,mint használni! Ha megengeded gyermekednek, hogy számodra rossz dolgokat tegyen vagy még a saját szükségleteidet is feláldozod miatta azzal nem teszel neki szívességet.
A túlzott engedékenység mint pl.: amikor hagyod, hogy a babád a hasadra másszon, pedig ez neked fáj. Mégsem mondasz nemet mert félsz, hogy csalódni fog benned és nem akarod megakadályozni az ún. fizikai kontaktus iránti vágya teljesítésében sem.
Ebben a helyzetben gyermeked két, egymással ellentétes üzenetet kap:
– Kap egy engedélyt arra, hogy a hasadon mászkáljon és lát egy fájdalmas kifejezést az arcodon. A gond az, hogy érezni fogja a kényelmetlenségedet még akkor is, ha nem állítod őt le. Ha ilyen zavart okozó esetek gyakran megismétlődnek, akkor ő egyre kevésbé fog megbízni saját érzékelésében! Ezáltal azt tanulja meg, hogy ne vegye figyelembe azokat a jelzéseket, hogy a másiknak fájhat az amit ő csinál. Vagy pedig azt tanulja meg, hogy az ő szükségletei fontosabbak mint bárki másé ezért ő mindent megtehet, akár még fájdalmat is okozhat. Ezek a gyermekek lesznek nagyobb korukra önzők és követelőzők.
– Gond még az is, hogy amikor feláldozod magad a gyermekedért a saját szükségleted elnyomásával, akkor észre sem veszed, de harag alakulhat ki benned gyermeked felé. Ezt a haragot ő is érzi és bizonytalanság és szorongás érzését keltheti benne. Ilyenkor alakulhat ki náluk, hogy követelőzővé vagy „csimpaszkodóvá” válnak. Ez azért van, hogy megbizonyosodjon szeretetedről.
Itt egy ellentét alakul ki: minél jobban feláldozod magad a gyermekedért, ő annál bizonytalanabban fogja érezni magát. Van olyan szülő, aki azért engedékeny, mert így tud reagálni a saját gyermekkorában tapasztalt elnyomó módszerekre. Ez valahol érthető, mert nem akarja, hogy ugyanazon menjen át gyermeke, mint amin ő átment annak idején. Ezért van az is, hogy félsz neki határokat szabni. Ha bűntudatod van, az is okozhat engedékenységet.
Volt már olyanra is példa, hogy az jött ki egy oldás során, hogy az anya bűntudatot érzett mert a terhesség alatt felmerült benne az abortusz gondolata. Ez egy tudat alatti dolog, amivel azt akarta bizonygatni ennek a régi rossz gondolatnak ellenére, hogy mennyire szereti gyermekét.
Lehetsz engedékeny betegség esetén is. De bármi legyen is az ok, sem a gyermek sem a szülő nem látja ennek hasznát. Az engedékeny szülővel az történik, hogy felhalmozódik a haragja és nem képes tovább tűrni gyermeke viselkedését és büntetésre vált át. Ez a gyermekben nagyobb zavart okoz és később viselkedési problémákat okozhat.
Na de akkor mit tegyek?
Az engedékenységből eredő probléma elkerülésére jó megoldás (amikor a gyermeked szerinted rosszat csinál) ha az elején világosan és határozottan jelzed neki, hogy ezt nem vagy nem így kellett volna.
De! Ne büntesd meg!
A büntetés nagyon sokat tud ártani. Korlátok kellenek a büntetés helyett, mert arra viszont szükségük van. Ha egy szülő tekintélyt akar szerezni magának, akkor a gyermek vesztesnek érzi magát. Ha te mint szülő engedékeny vagy akkor a gyermeked a győztes. Ez senkinek sem jó, mert nem az a cél, hogy nap mint nap harc legyen köztetek hanem az, hogy béke legyen a négy fal között!
Még egy fontos dolog
Ha tudod, hogy kezeld az indulataidat a gyermeked is képes lesz rá. Megtanulja tőled!
Sokat tudsz tenni a lelki békéd megtartása érdekében kisgyermekes anyukaként, pl.:zenehallgatással, rendszeres testmozgással vagy akár a stresszoldás jótékony hatásának kipróbálásával.